ISTENEK ENCIKLOPÉDIÁJA: XIPE TOTEC

Xipe Totec akit “Urunk a megnyúzott”-ként hagyott ránk az ősi közép-amerikai azték kultúra, kétség kívül az egyik legabszurdabb, és ennek tetejében a legmorbidabb kinézettel megáldott istenség, akit csak láthat az olvasó az azték panteonban. De ki volt ő? Valóban kegyetlen rítusokat hajtottak végre a tiszteletére? Melyik kultúra istene ő valójában? →

Ki volt ő? Az istenségről:

Xipe Totec, vagy Xipetotec (ejtés szerint.: Si-pe-to-tek) “Urunk a megnyúzott” az Élet-Halál-Újjászületés hármasságának, a betegségek, aranyművesség és ezüstművesség, az agrikultúra, kelet, tavasz, a felszabadultság, és az évszakok istene. Az azték kalendárium szerint Cuauhtli (Sas) és a tizenhárom napos periódus, a trecena kezdőnapjának az Itzcuintli-nek ura.

Az első isteni pár –Ometecuhtli és Omecihuatl – fia, a négy közül. Testvére Tezcatlipoca (Fekete Tezcatlipoca), Quetzalcóatl (Fehér Tezcatlipoca) és Huichilopochtli (Kék Tezcatlipoca). Xipe Totec pedig magaVörös Tezcatlipoca. Kultuszának nyomai megtalálhatóak a Tenochtitlán-i Nagy Templomban (Yopico templom), illetve imádata elterjedt egészen Mayapánig, és a Yucatán félsziget egyes részeiig.

Xipe Totec lenyúzott bőrbe bújva, vagy pedig leváló bőrrel látható, amely a szinte minden közép-amerikai étel alapjául szolgáló kukoricát jelképezi, ahogyan megpucolás után az életet adó húsos magok százai ülnek csövén. A kukorica levele Xipe Totec régi bőre, míg a piros húsa, a magok a csövön. Egy másik nézet szerint maga a vetőmag felel meg az istenségnek. Ahogyan a vetőmag, ő is leveti régi ruháját, hogy életet adó termést hozzon.

Xipe Totec tiszteletére a szakrális célokból feláldozottak bőrét húsz napra félre tették, amely ekkor már megráncosodott. Ez a bőr a már fent említett “kukorica teóriának” történetét testesítette meg. A bőrökről azt hitték előidézik az esőzéseket, amely termékeny és tápláló termést hoz majd, másfelől pedig úgy gondolták, hogy gyógyhatásúak, így az édesanyák gyakran vitték gyermekeiket szertartásosan megérinteni a megfosztott szervekhez. Úgy gondolták, gyermekeik egészségét az istenség majd segíti.

A tiszteletére rendezett ünnepség európai időszámítás szerint, minden év márciusára esett, az esős évszak kezdete előtt. A papok kiválasztottak egy más törzsből származó rabszolgát, akit a háborúk során ejtettek el, és a fesztivált megelőző 40 napban Xipe Totecnek öltöztették és istenként tisztelték. Több tartományban is ez történt, így több ember került kiválasztásra, hogy Xipe Totec földi megjelenésévé váljon. Ezután következhetett a Tlacaxipehualiztli szertartás, amely során rituális párbaj következett a bátor harcosok között. Ez volt az ünnepség csúcspontja. Az európai emberek számára a gladiátor küzdelmekhez lehetne hasonlítani.

Küzdő harcosok a Tlacaxipehualiztli fesztiválon | Codex Tovar

Az ünnep következő napján zenészek, és bátor katonák a szakrális küzdelmeket elveszített katonák frissen megnyúzott bőrébe bújtak – amely ha még lüktetett, illetve az áldozat vére még frissen folyt róla, akkor vált megfelelővé az istenség számára és tiszteletére, hiszen neki is ehhez hasonló volt a külseje a folytonos hámló bőre miatt – és így mentek végig a falvakon adományokat, és áldásokat gyűjteni, illetve adni.

Természetesen ezen szerencsétlen katonák feláldozása a már jól elhíresült szívkivágásos, szívkitépéses attrakció keretein belül zajlott le. Ezután történt, hogy a már fent említett húsz napra eltették a hatalmas szervet megőrzésre… De több ehhez hasonló kíméletlen módszert ismer a régészet és történelem tudomány, például a “nyilazott áldozat” módszerét, amelynek során az áldozatot kikötözték és megnyilazták. Gyakran a két szertartást összekötötték.

Xipe Totecet ábrázoló rituális maszk 1521 után, Musée du Louvre| Képet készítette: Marie-Lan Nguyen

A feláldozott vérének elfolyása jelképezte az esőzés, és a föld, a talaj az eső általi megtermékenyülést. De mindezek mellett más, kevésbé brutális áldozatokat is mutattak be a földihalandók. Xipe Totec a kovács mesterség, azon belül is kifejezetten az ötvösművészet és ötvösség védelmezőistene volt. A szolgálatában a korban álltak bizonyos ötvösművész csoportok. Ezek a csoportok mindenképp Atzcapoatzalco városából kellett hogy származzanak, illetve tanulják ki a szakmát. Ez a város különösen tisztelte Xipe Totecet. Eme csoport tagjainak rendszeresen arany, illetve ezüst tárgyakat kellett áldoznia az istenség tiszteletére. Ezek alapanyagát a város illetve a falvak lakóitól gyűjtötték be, és munkálták meg, vagy a városlakóknak kellett saját arany illetve ezüst tárgyaiból odaajándékozniuk az istenségnek. Ezután a remekműveket Xipe Totecnek kijelölt oltárokhoz hordták, és szertartásosan feláldozták.

Melyik kultúra istene ő valójában?

Nos pontos eredetét a mai régészet tudomány nem ismeri. Xipe Totec kultusza megtalálható Közép-Amerika szerte hatalmas területeken. Kultusza főleg a spanyol hódítás követően vált elhíresülté. Kultuszának nyomait Mayapán, és Yucatán-félsziget szerte megtalálták. Imádata a XV. század környékén kiterjedt az egész Mexikói-öbölre és környékére.